|
|
||
|
Keresés:
Az én archívum
blabla
hivatalos
feleym
|
ma még lesz sztem több post... busted
ma végre éreztem magamban az erőt, de most ROHADTUL csalódott vagyok meg egy nyomozó végülis vicces hogy ugyanabban a cipőben járunk, de én legalább nem csinálom ilyen balfaszul (?) a külvilág számára most már mindenkinek úgy tűnhet, hogy rettenetesen görcsösen próbálok menekülni a magány elől, pedig be kell vallanom, hogy alapvetően nem érzem magam szarul, de a korábban megszokotthoz képest megváltozott körülmények miatt alámegyek és koldulom a sztrókokat azt hiszem sosem KELLETT megtanulnom, hogy mi az adekvát lépés bizonyos helyzetekben, valószínű ilyen értelemben tényleg el voltam kényeztetve, ezért nagyon sokszor felmerül bennem a kérdés, hogy úristen, mit esznek ezek és hová lettem én és nem akarom p paranoiáit!!!! és a türelmetlenség büntetése az önsorsrontás a rendszertelen életé meg a skorbut hate ya all
nem vagyok hajlandó többet megalázkodni nem vagyok hajlandó többet megalázkodni nem vagyok hajlandó többet megalázkodni nem vagyok hajlandó többet megalázkodni nem vagyok hajlandó többet megalázkodni nem vagyok hajlandó többet megalázkodni nem vagyok hajlandó többet megalázkodni nem is volt annyira aberrált ötlet az a posta cucc a hétvége nagyon jó volt (pl.: "anya neked komolyan 69 van a bugyidon?") főnök azt mondta látszik rajtam milyen nyugis vagyok pedig az nem is a hétvége és nem is b, (bár neki nagyon örülök), hanem hogy azt érzem, hogy pont ott vagyok ahol a helyem van tényleg jó lesz MOST átrendezni a kisszobát, dear dr. mohamed? a sípolás és elemcsere után asszem sikerült újraindítani a holtert, mert azt írja ki, hogy recording (remélem lesz párhuzam a magánéletemben :D) jolán gazdája ma 26, én anno valahogy így el akarom tüntetni az összehasonlítós reflexet mert útját állja annak, hogy az adott pillanatot érezzem tökéletesnek legdurvább a youtube history, jobb mint a blog amúgy érdekes, hogy a másik oldal működési elvét pont Esz kapcsán értettem meg, akihez én is menekültem ha igazi érzelem nélkül kiválasztok valakit hogy tegyen boldoggá, annak sokszor a puszta léte is dühítő és akkor azt hiszem most már felnevelem a hűtő tartalmát i miss my old problems
olvasgatok és kontstatálom, na most akkor ez is eljött (re 3. bekezdés) csikicsuki pedig ma lepergett rólam a lebaszás, leléptem 4-kor, vettem kínait, megetettem a gyerekeket, befűtöttem és mindjárt lefekszem szimultánban tévézni és olvasni a hiénák közben feszt sms-eznek (MIT VÁRTOK? MIT AKARTOK??) egyszer meg felkaptam a fejemet, hátha, de csak az emlékeztető riasztott hogy diktáljam be a villanyóraállást és undorodom ha arra gondolok, hogy valaki hozzámér tegnap leforráztam a kezem a vízmelegítővel, ma meg elkezdett fájni a rossz térdem viszont a hátam és a vállam a hétvége óta sokkal jobban van, kezdek kiegyenesedni elbocsátó, reloaded
bár még mindig nagy a zűrzavar, itt tartok a harmadik eset volt az életemben, amikor azt éreztem, hogy a helyzet megoldása meghaladja a képességeimet, ezért vergődni és szomatizálni kezdtem hozzá kell tenni, hogy a húspiacra visszaforgásom tapasztalatai alsó hangon kiábrándítóak voltak, tehát hálás voltam hogy nem három lépés után kaptam mattot, bár nyilván "voltak jelek" ahogy elkezdődött az egyre gyorsuló ciklusú játszmázás, sokszor úgy éreztem, hogy az eddigi egész életem eresztékei recsegnek-ropognak és én kezdek a saját józan eszemben is kételkedni, hogy minden és annak az ellenkezője is igaz és jogos és én már nem tudom magam hova pozicionálni ezért a folyamatos bűntudat mellett kétségbeesetten próbáltam támaszkodni mások véleményére, mivel a sajátomban 1000 %-ig eddig se bíztam, de ha nekem adtak igazat, megalkuvónak éreztem magam, ha nem, abban meg a saját önzőségem bizonyítékát láttam annyi ugyan változott, hogy egy idő után nem inkvizíciót kiáltottam zsigerből, hanem megláttam a logikus alapját az olyan kritikáknak, amiktől gyomorideget kaptam kicsivel előtte, így lassan edződtem is és hálás vagyok, mert megtanultam, hogy igenis kell a konfliktus, hogy ki kell mondani dolgokat, hogy le kell vetkőzni a reflexszerű visszahúzódást, megerősítést kaptam abban, hogy muszáj változtatnom a megfeleléskényszeren, a pótszerarzenálon és észre kell venni apró dolgokat, mielőtt arra ébredek hogy bedaráltak és semmim nem maradt talán nem voltam szerelmes eléggé, talán az volt a baj, hogy túl hosszú ideig éltem egyvalakivel ezért csak áltattam magam a kiváló alkalmazkodóképességemmel de egyszerűen nem tudok mit kezdeni a türelmetlenséggel, az engesztelhetetlenséggel, a kíméletlenséggel és a fékevesztett haraggal nem tudok racionális, vagy még inkább fiskális szemlélettel kezelni érzelmeket és bár már ezek mögött is látom és a teljes szívemből szeretem benjáminkát, meg természetesen az ego is sajog, el kell fogadnom, hogy a végletesen ambivalens érzelmek miatt összeszorított foggal, mindkettőnk boldogtalanságára folytatni ezt nem szükség- és végzetszerű, főleg nem időkapu játék és muzsika 10 percben aki mártír akar lenni, pokolra kell annak menni
tegnap du 1 körül, népliget buszpályaudvar állok két táskával és egy nagypárnával, mint egy rühes ribanc akit dolgavégeztével kivágtak a másfél órás veszekedés, a folyamatos sírógörcs és a kimerültség miatt télikabátban is úgy reszketek mint a nyárfalevél és arra gondolok hogy én nem akarok enélkül az ember nélkül élni, de ha vele maradok lassan eltűnök minden értelemben, ergo a legjobb lenne nemlenni
aztán aludtam egyet és anyukám megetetett, észheztértem +1 újévi fogadalom az egy dolog, hogy különböző körülmények miatt én csak most jutottam arra a pontra hogy fejtegessem saját magam nemcsak l'art pour l'art, a sértett különbözőség tudatának külső megerősítésére, hanem mert élhetetlen lett a saját bejáratú pöcegödröm, de 1.) fogok-e én ebből olyat tanulni és konkrét esetekben alkalmazni is, hogy valóban könnyebb legyen az életem, vagy elkezdek karmikus bizbaszokban gondolkozni, feleslegesen kihívni magam ellen a sorsot hogy aztán maga alá temessen az egész 2.) illetve ráterhelhetem-e az ebből adódó saját rögeszméimet az egész családomra, ha nekik ez esetleg kellemetlen és a fentiektől teljesen függetlenül a rézfaszú tegye valahova a facebookon videóval üzengetőket 2
utoljára ez setting: rotterdami móló, halasszendvics, álbarátok és aztán még 6 évig segített át sok mindenen mesék, amik rosszul végződnek és aztán van olyan is, hogy egyszerre csak történik valami, ami után tényleg meglátod a másikat így aztán -miután becsuktad az ajtót- felszabadultan zokoghatsz míg egybe nem folyik könnyed-taknyod
|
